Elefáni csoport

Fülepné Oláh Mária –  ( Marika néni )Szakképzett óvodapedagógus

Nagyné Rozvágyi Éva – Óvodapedagógus

Kónya Mariann – Dajka

Kép

 

Kép

Csoportunk vegyes életkorú gyermekekből áll, létszáma 24 fő. Fontosnak tartjuk a tiszteletet, szeretetet, harmóniát, nyugodt légkör megteremtését a csoportban. Jellemző a csoportunkra, hogy a gyerekek számára minél több élményt biztosítsunk empirikus környezetben tevékenykedve. Pl: a magyar népmese napja, őszi séták, termések gyűjtése, almaszedés, kiserdő látogatás, Márton napi vigaszságok, fiús-lányos napok tartása, könyvtárlátogatás, adventi együttlét. Drámajátékokkal próbálunk konfliktusokat kezelni, magatartászavarokat optimalizálni. Fontosnak tartjuk a népi hagyományok megismertetését a gyerekekkel ( népi játékok, jeles napok, népzene ). Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód, mozgás pozitív beépülésére. Sok gyümölcs, illóolaj, relaxációs zene teszi színesebbé a csoport életét. Jellemző ránk (óvónői habitusból eredően is) a vidámság, móka, nevetés. „Mulatós” csoport a miénk, de vigyázunk, hogy át ne essünk a ló másik oldalára. Az óvodánk neve is a természet szeretetére utal, ezt képviseli a csoportunk is. Nevelésünkkel serkentjük a gyerekeket a problémák meglátására. Próbáljuk kielégíteni a szellemi éhségüket, és hogy nem csak fekete és fehér a világ. Hiszen a zenében is minden hang más, mint ahogy minden gyermek más-más egyéniség és ez így van jól. Csoportunk mottója ez a mese:

Állatiskola! Volt egyszer egy állatiskola. Négy tantárgy volt, futás, ugrás, repülés, úszás. Mindegyik állat mindet tanulta. A kacsa úszott, futásból, repülésből elégséges volt. Az ugrás egyáltalán nem ment neki, ezért elengedték neki az úszást, hogy több ideje legyen az ugrás gyakorlására. Hamarosan javult az eredmény. A sast nagy bajkeverőnek tartották. Ugrásban kiemelkedő volt, csak egyéni stílusa volt, ami ellenkezett a szabályokkal. Iskola után minden szabadidejét azzal töltötte, hogy leíratták vele 500-szor ” Csalni csúnya dolog!” Ez visszatartotta a felszárnyalástól, amit imádott, de a tanulás fontos! A medve megbukott a vizsgán, azt mondták lusta különösen télen. Neki a nyár lett volna a legjobb évszak, de ilyenkor az iskola zárva. A pingvin nem járt iskolába, hiszen ahol ő lakott nem nyitottak iskolát. A zebra sokat lógott, a pónik csúfolták, a kenguru futásból volt a legjobb, de később elbátortalanodott, mert úgy próbált futni, mint a többiek négy lábon. A hal otthagyta az iskolát, unatkozott. Neki minden tantárgy ugyanolyan volt, de ezt nem értette senki. A mókusnak ötöse volt ugrásból, de a tanár azt tanította, hogy földről induljon ne a levegőből vagy a fa tetejéből, mivel így sokat fájt a lába, ezért egyese lett ugrásból, megbukott futásból. Ám a legnagyobb problémát a méhecske okozta. Orvoshoz ment, és az megállapította, hogy a méhecske szárnyai túl kicsi a repüléshez, ráadásul rossz helyen is vannak. De a méhecske nem látta a doktor diagnózisát, és ki tudja, hogy REPÜLT!

Az elefáni csoport pedagógusai is ismernek ilyen méhecskéket, és Önök?